
Tarsoly Péter: Csatlakozás
Köszöntjük kedves... itt vagyok
sárga homályban imbolyog
a hajnal nyirkos állomás
álom-valóság-látomás
kandeláber fényburok
Köszöntjük kedves... itt vagyok
sárga homályban imbolyog
a hajnal nyirkos állomás
álom-valóság-látomás
kandeláber fényburok
A szerelem a szív baktériuma.
Szorítja azt, majd a szaporodás hiányában feljut az agyba
és eljön a téboly, elborul az elme.
A tükörben habzó...
Már egészen összefolytok
Homályos szememben, ti párásan is gyönyörűek
Már csak bennem éltek
Keményen, hidegen, az éjben is figyelve...
Oson a csönd a fák között,
fekete éjbe öltözött:
fekete lánggal ég a nyár,
fekete füstje égre száll.
Susog a csönd az ágakon,
odasusogj...
ahogy a madarak vágynak az égre,
hogy aztán mégis földbe csapódjanak,
úgy vágyom én a tisztaságra.
a fényt, ami átmos rajtam,
az illanó szentséget vágyom,
me...
Lágy biztonság bogas ágai
A hitetett kereten, stabilság színlelés
Elvontatott, visszafogott jelen
Nyugodt nyugtalanság, veszélyes hazugs...
tehervonatként nyög az Éjszaka
szentségben úszik a tornác
mégis ideragadt egy levágott tag
ez itt mind magyarország
Sirály hasítja az eget, bíbor felhő vértócsája
Puha mag kemény héjat röpít el kánya
Sodródó bűbáj löki tova láthatatlan csónak
Bársony fedélzetét, húzzák...
Egy félreértett pillanat az élet,
néhány elképzelt- aztán saját halál,
lecseréljük, hogy aztán újra a legapróbb,
ezerszer látott mozzanatokba szeressünk bele....
Megkérdezem
És te amúgy mit csinálsz
Ő meg mosolyog a fogai görbe kapuk
Embriológus
Jön a válasz
Embert teremtek készítek figyelek nevel...
Álmaink morajló partján ha ébredsz,
A homok és víz magánya körül zeng,
De a sós szellő a hullámok hátán
Füledbe súgja a túlparton ki vár rád.
N...
Csepeg a csap, telik a fazék
Szívéhez kap, nincsen menedék
Minden kopog, nem szűnik semmi
Ujja ropog, mit lehet tenni
Fogát szívja, folyton csikoro...
Kölcsönös alkalmi állandóságunkban
Ölünket elosztogatva
Lassan feléljük mindenünket.
Egymásból kiölelhetetlen
Szeretetéhségben fuldokolva
Kis...
Horgoljál meg magam köré
Lelkemből a szívünk közé
Úgy szakadok, mint a zápor
El a szemed távolától.
Ássál el a szavaidb...
Az angol kisegér panaszai
A sajt likába bújnék, belülről rágnám meg sajtféregként,
Oh, jaj, de bele estem a trap istába én Tra Pista.
A cég verse
Könnyed, napba pirult arc:
a múlt ostromló láza.
A tánc alkonyattal zakatol,
én időt vajúdok.
Elvesztem.
A pillanat