Péntek Róbert András: Én-szó
Minden, mit kimondok magamról nem tartalmában, hanem tényében hordoz. Az, hogy mégis megpróbálok beszélni magamról, ebben rejlik művészetem kudarca és élete egyben...
Minden, mit kimondok magamról nem tartalmában, hanem tényében hordoz. Az, hogy mégis megpróbálok beszélni magamról, ebben rejlik művészetem kudarca és élete egyben...
Már egészen összefolytok
Homályos szememben, ti párásan is gyönyörűek
Már csak bennem éltek
Keményen, hidegen, az éjben is figyelve
Átvergődtem k...
Oson a csönd a fák között,
fekete éjbe öltözött:
fekete lánggal ég a nyár,
fekete füstje égre száll.
Susog a csönd az ágakon,
odasusogja bánatom,
fülel a...
ahogy a madarak vágynak az égre,
hogy aztán mégis földbe csapódjanak,
úgy vágyom én a tisztaságra.
a fényt, ami átmos rajtam,
...
Lágy biztonság bogas ágai
A hitetett kereten, stabilság színlelés
Elvontatott, visszafogott jelen
Nyugodt nyugtalanság, veszélyes hazugság,
Kedves, jelentéktelen sz...
tehervonatként nyög az Éjszaka
szentségben úszik a tornác
mégis ideragadt egy levágott tag
ez itt mind magyarország
Bakk ...
Dallamosan billegtem ide-oda galamb módjára a gombafelhő alatt, amikor a kiborult céklalé mellett találtam egy darabokra hullott homokórát. Pontosan o...