További cikkek

Péntek Róbert András: Én-szó

Minden, mit kimondok magamról nem tartalmában, hanem tényében hordoz. Az, hogy mégis megpróbálok beszélni magamról, ebben rejlik művészetem kudarca és élete egyben...

Névtelen: Gyémántszobor

Már egészen összefolytok
Homályos szememben, ti párásan is gyönyörűek
Már csak bennem éltek
Keményen, hidegen, az éjben is figyelve
Átvergődtem k...

Tarsoly Péter: Csönd

Oson a csönd a fák között,
fekete éjbe öltözött:
fekete lánggal ég a nyár,
fekete füstje égre száll.

Susog a csönd az ágakon,
odasusogja bánatom,
fülel a...

Zaránd András: Életszentség

ahogy a madarak vágynak az égre,
hogy aztán mégis földbe csapódjanak,
úgy vágyom én a tisztaságra.

a fényt, ami átmos rajtam,
...

Borbély Sofia: Mandulavirágzás

Lágy biztonság bogas ágai
A hitetett kereten, stabilság színlelés
Elvontatott, visszafogott jelen
Nyugodt nyugtalanság, veszélyes hazugság,

Kedves, jelentéktelen sz...

Bakk Dániel: A könnyező Széltől

tehervonatként nyög az Éjszaka
szentségben úszik a tornác
mégis ideragadt egy levágott tag
ez itt mind magyarország





Bakk ...

Tóth Sándor Valentin: A la recherche de la mort perdue…

Dallamosan billegtem ide-oda galamb módjára a gombafelhő alatt, amikor a kiborult céklalé mellett találtam egy darabokra hullott homokórát. Pontosan o...